2012. február 4., szombat

Kölyökkutya érkezik a házhoz 3. rész- Szobatisztaságra nevelés

Ez az első és legfontosabb dolog, amit a kiskutyának meg kell tanulnia, amikor hozzánk kerül. Ebben az időben nagyon fontos, hogy ne kövessünk el hibákat, mert ezek a hibák a későbbiekben nehezen kiküszöbölhetők. Nem csak a macskák születnek szobatisztán, hanem a kutyák is, és ha a tenyésztő biztosítja az alomból való kijárást a kiskutyának, akkor már szobatisztán kerül hozzánk.
Nekünk a legfontosabb feladatunk, hogy megfelelő időközönként hordjuk ki. A legjobb, ha  2-3 óránként kivisszük a szabadba, hogy elvégezhesse a dolgát, ezenkívül vigyük ki minden evés, alvás és játszás után. A kezdeti időkben, ha a szabadban végzi el a dolgát, simogatással jutalmazzuk meg. Persze nyilvánvaló, hogy néha esetleg bepiszkít, hiszen még nem tudja sokáig visszatartani. Ilyenkor ne büntessük meg, mert nem direkt csinálta, csak éppen még most tanulja a szobatisztaságot. Az ilyen kis "baleseteknél" a legfontosabb, hogy azonnal takarítsuk fel valamilyen fertőtlenítőszerrel, hogy ne maradjon a szag a padlón, nehogy a kutyus legközelebb is oda végezze a dolgát.
Ha következetesek, kitartóak vagyunk, és ragaszkodunk a kezdetekkor felállított szabályokhoz, akkor kölyökkutyánk (legyen szó bármilyen fajtáról) nagyon hamar szobatiszta lesz.  Az is fontos dolog, hogy a bepiszkítást ne személyes sértésként, bosszúként fogjuk  fel. Egy kiskutyának nincs ezzel semmiféle hátsó szándéka, ez csak annyit jelent, hogy nem vittük ki időben.  

    Egy másik alternatíva a kutyapelenka/macskaalom
      Sokan kutyapelenkát használnak, de az alom sokkal természetesebb a kutyának, és nem utolsó sorban olcsóbb is. Ez azoknak lehet jó megoldás, akik panellakásban, társasházban laknak.  Ezt azonban nem tekinthetjük, a könnyebbik, kevesebb időt igénylő megoldásnak. Sokkal nehezebb erre rászoktatni a kutyust mint, a kinti szobatisztaságra. Sokkal egyértelműbb a kiskutya számára az, hogy kint végezze a dolgát, annál hogy csak a ház egy adott pontján végezheti el a dolgát. A dolog lényege ugyanaz mint a kintre való szoktatásnál, hogy 2-3 óránként, evés-játék után helyezzük rá az alomra, ha rögtön kimászik tegyük megint vissza. Ismételgethetjük neki a "pisilni,kakilni" szavakat, majd ha elvégezte a dolgát jöhet a jutalmazás. A kezdetekkor még mi rakjuk rá az alomra, később már csak elég lesz, ha odaküldjük, aztán jön majd a teljes siker, amikor a mi közreműködésünk nélkül az alomba fogja végezni a dolgát.

Hibák, amelyeket jobb, ha elkerülünk:

- A legtöbbször ajánlott rémes módszer: ha oda pisilt/kakilt a kutya, akkor nyomjuk bele az orrát és meg fogja tanulni, hogy máskor ne tegye meg. Annak oka, hogy miért rémes ez a módszer nagyon egyszerű: a kiskutya nem kapcsolja össze a dolgokat, és nem érti meg, hogy miért nyomtuk bele az orrát.

- Ha odapisil a kutyus semmiképp se kiabáljunk vele, mert ebből ő csak azt fogja érezni, hogy ideges energiát árasztunk, de azt azonban meg fogja jegyezni, hogy ha pisil, akkor mi jövünk és foglalkozunk vele, ő kerül a középpontba. Ezért a legjobb megoldás az,  ha veszünk egy nagy levegőt, hozzuk a felmosórongyot, feltakarítjuk a pisit és már lépünk is tovább, nem csinálunk nagy ügyet belőle.

- Szintén értelmetlen egy későn észrevett pisinél leszidni a kiskutyát, mert nem fogja összekapcsolni a két dolgot, és megint csak azt érjük el, hogy mi leszünk idegesek. A legjobb megoldás itt is a nagy levegő és felmosórongy párosítás. :)
 
Tehát türelem, megfelelő időzítés, és kitartás minden kutyakölyök gazdinak! :)
Ha már nagyon elegünk van, gondoljunk csak bele, hogy mi vállaltuk el ezt a nagy feladatot, és hogy az odapisilő kutyus, ugyanaz a kis cukiság akit odabújik hozzánk, játszik velünk és még sorolhatnám. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése